2009. augusztus 26., szerda

Giny alkot :)

Nővérkém, Giny már megint alkot, és most Zsofkámat örökítette meg egy csodás képen. Igazi csajos oldal kerekedett belőle. (CEWE 15.heti kihívásra)

Annyira tetszik!!!!!! Hogy miket tudsz csinálni ezekkel a képekkel :O :)

KÖSZÖNÖM ;) :)

2009. augusztus 25., kedd

Ausztria 2. - Schönbrunni kastély

Mariazell után, elhagyva a kanyargós kis falusi utakat, a Schönbrunni kastély felé vettük az irányt.

Gyerekkorom óta valahogy elbűvölnek a várak, kastélyok. De nem azért, mert én egy elvarázsolt királykisasszonynak képzelem magam :) inkább csak lenyűgöz a magasságuk, méretük, úgy az egész nagyságuk.

Az idő nagyon kegyes volt velünk. Mariazellből kiérve hatalmas eső jött, aztán mire Bécsbe értünk, ismét úgy kéklett az ég, hogy öröm volt ránézni.

A kastély főbejáratán belépve elképedtem. Még itt sem jártam azelőtt soha. Sokkal nagyobb területen fekszik, mint azt gondoltam.

Sétáltunk egy jó nagyot a kertjében, bár így sem barangoltunk be mindent, mert ahhoz szerintem egy nap is kéne :)

Végül kirándulásunk utolsó állomásaként Komám meghívott bennünket a Sacher cukiba :) egy-egy Sacher tortaszeletre, és kávéra.... hmm nagyon fincsi volt.

Aztán elindultunk hazafelé, Pesten keresztül, ahonnan legnagyobb örömömre végre haza tudtuk hozni a gépemet, Juhéjjj! :)
Drága KOMÁM! Ha erre jársz: Itt is köszönök Mindent, tényleg Mindent ;) Legfőképp A Barátságodat!!!

Ausztria 1. - Mariazell

A kirándulás gondolata már hónapokkal ezelőtt megszületett. Nem a mi fejünkben, hanem Drága Komám gondolt egyet és meghívott bennünket szülinapom alkalmából.

Amikor erről az egészről elkezdtünk beszélgetni, teljesen felvillanyozott. Aztán, ahogy közeledett az indulás napja, picit kezdtem megijedni, hiszen még nem igazán voltam távol a porontyoktól. Persze tudom, hogy anyuval tök jól elvannak nélkülem is, mégis kicsit aggódtam, jól teszem-e, hogy elmegyek. Gondolom ezzel sok anyuka így van, ez nem egy betegség, vagy ilyesmi. Furcsa érzés a gyerekek nélkül elmenni bárhova is. Óhatatlan, hogy ne járjanak az ember fejében.

Aztán elindultunk, reggel fél 6-kor. A lányok még aludtak, így nem tudtunk elbúcsúzni egymástól, csak előző este.

Ahogy távolodtunk a falutól, elhatároztam, hogy picit megpróbálok kikapcsolódni. Egy picit megpróbálok csak magamra figyelni (meg persze a két, számomra nagyon Kedves Emberre :) akikkel utaztam) :)

Aztán mentünk, mentünk, mígnem megérkeztünk Ausztriába. Ez kicsit olyan meseszerű mondat volt, de talán nem véletlenül. Mindig, bármikor is jártam Ausztriában, feltűnt az a tisztaság, rendezettség, nyugalom. Olyan jó volt most is, lassan végigautózni a kanyargós kis utakon. Nézni a hegyeket, a muskátli áradatokat, a szépen rendbetett házakat. Sehol egy romos ház, a kertekben a gyerekjátékok szabadon, miközben nincsenek kerítések sem.

Megérkeztünk Mariazellbe. Itt most jártam először, de abban biztos vagyok, hogy nem utoljára. A táj annyira friss és színes volt, hogy szinte már harapni lehetett :) és a Bazilika….

… GYÖNYÖRŰ! Arról beszélgettünk Férjemmel, Komámmal, hogy annyira díszes, mégsem éreztük giccsesnek, vagy túlzottnak.

Egy kis történelem:„A Mariazell-i kegytemplom alapításának idejeként 1157. december 21-ét őrizte meg számunkra a hagyomány. A főkapu fölött az 1200-as évszám található. Ez volt tehát a román stílusú kápolna építésének kezdete.
A 14. századi gótikus templom már kicsinek bizonyult nagy néptömeg befogadására. Sankt Lambrecht bencés kolostor apátja: Benedikt Pierin elrendelte a templom barokk kibővítését, aminek következtében az több, mint duplájára növekedett és megkapta mai jellegzetes formáját.
A város lakosainak száma alig éri el a 2000 főt, ugyanakkor az ideérkező zarándokok és látogatók száma évente több, mit 1 millió.”


A templomban körbejártunk, majd leültünk egy kicsit imádkozni, gondolkodni. Valahogy itt is úgy esett, hogy elpityeredtem….

… picit (túlságosan is) érzékeny vagyok, azt hiszem :)

Augusztus 20.

Hát itt vagyok.

Túl egy – illetve összesen három - csodálatos István, a király előadáson. Egy gyönyörű ausztriai kiránduláson. Egy ovikezdésen.

Augusztus 20. István, a király. Hatalmas siker volt. Becslések szerint 3000 ember volt kíváncsi erre a lelkes előadók által megénekelt történetre.

Számunkra mindenképp élmény volt. A gyerekeknek egy jó kis terápia. Dorka félénksége mondhatni már a múlt, Zsofka pedig sokkal vagányabb lett :) Csodás volt látni Férjuramat, a sikereit, ahogy sikítva üvöltött a tömeg az ő meghajlásakor. De persze nem csak őt lehet kiemelni, tényleg mindenki kitett magáért. 70 fős volt a „stáb” :) Mindenki beleadott apait-anyait. A siker akkora volt, hogy 23-án vasárnap két előadást is kellett még tartani egymás után. Ezek már a művelődési házban voltak bemutatva, ahol egyszerre tudomásom szerint 400 ember fér el. Mindkétszer teltházas előadások voltak.

Ma a helyi lapokban is nagyon jókat írtak az előadásokról. Megyei szinten is kiemelkedő színvonalról beszélve, rendezőt dicsérve, résztvevőket említve.

Nem is tudok többet írni róla, mint azt, hogy csodálatos volt, és fantasztikus nagy öröm volt részesévé válni. ….

Augusztus 20. Nekem mindig elég vegyes napom. 28 éves lettem. Amikor elérkezik a tűzijáték mindig elindul bennem egy számvetés az eddigi életemről, tetteimről, töprengéseimről, emberi kapcsolataimról. A tűzijáték percei alatt idén is könnyeztem egy kicsit, hiszen ilyenkor a nagy elmélkedés közepette a sok jó és kedves dolog mellett eszembe jut szomorúság is…

… de persze a könnyek az előadás sikerének, Drága Jó Férjemuram örömének is szóltak :)Büszke vagyok RÁD!!!

2009. augusztus 16., vasárnap

Programajánló - 2009. augusztus 20.

Gőzerővel készülünk!

Bár, a lányok és én csak "háttéremberek" vagyunk, de bizton állíthatom, hogy ez van olyan jó, mint a színpadon állni.

Az egész még hónapokkal ezelőtt kezdődött. Megkeresték a Drága Jó Emberemet és felkérték Torda szerepére. Lázas készülődés vette kezdetét, és most már itt vagyunk a célegyenesben. Vagyunk... azért merem ezt írni, mert általa mi is teljesen magunkénak érezzük ezt az egészet. Mert Zsofka kívülről énekli az összes István, a Király dalt. Mert ott vagyunk minden próbán. Mert annyi kedves, közvetlen emberrel ismerkedünk meg. Mert zajlik az életünk.

Igazából az utóbbi időben kezdem azt érezni, hogy "befogadtak" itt vidéken. Itt egy pesti, mindig is városi, orrát fennhordó ember marad. Nagyon nehéz eljutni odáig, hogy valaki meg is ismerjen és az alapján ítéljen meg, amit tapasztal velem kapcsolatban. Szóval sok-sok pozitív élményem van mostanság. Persze már a lányokkal is egyre jobban el lehet menni bármerre, azért ez is sokat számít. :)

És akkor maga a programajánló!

Szécsény városában, /mely pl. híres erről: II. Rákóczi Ferenc 1705-ben e térségben, amelyet «borjúpást»-nak neveztek, országgyűlést tartott a szabad ég alatt./ 2009. augusztus 20-án, este 8 órakor, közvetlenül az esti harangszó után kezdődik az az előadás, melyre több hónapja lázasan készül sok idősebb-fiatalabb "amatőr színész" :), néptáncos, hip-hop táncos ... az

ISTVÁN, a király

Ha van kedved, gyere, érdemes megnézni őket!!! Szerintem csudajók :)
A BELÉPÉS DÍJTALAN!!!

2009. augusztus 13., csütörtök

Egy találkozás - avagy tényleg ennyire kicsi a világ!?

Épp legutóbbi lagzinkra készültünk. Péntek este a fiús háznál volt egy kis előlagzi, ráhangolódás. Tudtam, hogy a vőlegény - illetve most már férj - meghívott egy erdélyi családot is, akikkel sok éves barátságot ápol.
Egy asztalhoz kerültünk velük, és olyan jó volt hallgatni ízes beszédüket, történeteiket. Azt is sikerült megtudnom, hogy Csíkszeredaiak. Keresztapukám is szeredai, sőt, nagy hokis család az övék, mégsem mertem megkérdezi Csongiékat (mert így hívják a férjet), hogy ismerik e a Pál családot. Olyan hülyén éreztem volna magam. Én is sokszor mosolyogtam azon még fővárosi lányként, ha valaki itt vidéken megkérdezte, hogy ismerem-e ezt, vagy azt, hiszen ő is abban a kerületben él...stb....
Így eltelt a lagzi, és jött másnap - vasárnap - a levezetés, utólagzi. Ott Kedves Férjem szóbaelegyedett velük... és megint kiderült, hogy milyen kicsi a világ.
Kiderült ugyanis hogy ismerőseink, rokonaink szomszéd utcájában laknak, és a feleség óvónénije keresztapum anyukája volt.... hát ez nemsemmi. :)
Jó lenne jövő nyáron kimenni, remélem nem jön közbe semmi.

2009. augusztus 12., szerda

Egy kis szünet után

Megint jó régen nem írtam a kisnaplómba, de ennek nem lustaság az oka. Sokkal inkább a NYÁR és a történések.

Mert abban most nincs hiány. Persze ezt egyáltalán nem panaszként írom, sőőőőőt nagyon jó, hogy zajlik körülöttünk, velünk az élet :)

Pl. az elmúlt két hétvégén két lagziban is jártunk. Közeli, Kedves rokonaink mindkét részről. Volt mulatozás, falatozás, dinom-dánom, és persze fáradtság :)

Ami azonban még fontosabb, hogy végre Kedves Nővérkémék, Ginyék is ideértek. Itt töltöttek pár napot. A gyerekek első perctől teljesen jól elvoltak egymással, néha persze volt veszekedés, és vita is, de egyébként tüneményesek voltak mindannyian. Nekem személy szerint jó volt hallani a gyerekzajt :), feltöltött a négy gyerkőc zsivaja. (ej de jó lenne mindig ezt hallgatni).
Panka: mint rangidős :) terelgette a kisebbeket, és gyönyörű rajzaival teljesen elkápráztatott (remélem nem felejt el rajzolni nekem egyet) :)
Nándi: kis huncut zsivány fiú, de bújós és egyáltalán nem veszett el, itt a sok csaj között :)
Hozzájuk jött két sajátom, a két betyár kisboszi :)
Négy teljesen különböző jellem. Tulajdonképpen egy helyen játszottak mind a négyen együtt, a medencében. Egyébként kialakultak kis klikkek :) Nándi-Zsofka; Panka-Dorka; Panka-Zsofka :D
Jó volt nagyon!!!!!!

Az idő sajnos nem kedvezett nekünk, pedig tervben volt egy kis kirándulás is. Azért bízom benne, hogy jól érezték magukat :)

Képet én nem sokat készítettem, de azért egy kis egyveleg: :D - remélem Giny majd scrap-pel valamit :) az élményeikről. :D