
2010. november 22., hétfő
2010. november 14., vasárnap
Az én napom?
Kb. egy hete nővérkém telefonált. Mivel skype-on tartjuk a napi kapcsolatot, így ha telefonál, megijedek, hogy csak nincs valami baj?
De nincs baj hál'Istennek, csak kérdezett:
"Szia, mit csináltok jövő héten szombaton?" - "Semmit"
"Semmiiiit??? Nincs betervezve semmi névnapi buli?" - "Névnapi buli????"
És igen, akkor esett le, hogy névnapom lesz. Az az igazság, hogy amióta a gyerekek megszülettek, azóta a saját kis ünnepeink szinte eltűntek. :)
Szóval így történt, hogy Kedves Nővérkémék szombaton látogatást tettek nálunk. Kaptam egy kis kényeztető csomagot, egy hatalmas tábla csokival :) - amit itt is Nagyon Szépen Köszönök :) De nekem az a legnagyobb ajándék, hogy bő egy év után ismét találkoztunk :)
A gyerekek is nagyon örültek egymásnak, szemmel láthatóan valahol ott folytatták, ahol tavaly nyáron abbahagyták.
Képet sajnos nem sokat készítettem, de majd Nővérkémtől kunyizok még párat :)
A szokásos csoportkép, ami minden évben elkészül - bár Pankának már nem volt sok kedve hozzá :)
Léleksimogató kirándulás - Vághosszúfalu
Pénteken Drága Komám szüleihez voltunk hivatalosak.
Már többször írtam a kisnaplómban, hogy milyen hatással vannak rám a Náluk töltött pillanatok. Ez most sem volt másként.
Mint mindig, most is Finom falatok, Kedvesség, Szeretet várt bennünket. Az ember életében mindig akad sok-sok idegeskedni való, de ott eltörpül minden, ami rossz :) Ilyenkor mindig azt érzem, mintha ki"vasalnák" az "összegyűrődött" lelkem.

Ismét egy budapesti hétvége
2010. november 3., szerda
Ipolytarnóci kirándulás - képekben
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)