Számvetés nélkül

Érdekes. Ilyen talán még soha nem történt velem. Úgy léptem át 2010-ből 2011-be, hogy szinte észre sem vettem. És most, hogy már tudatosult bennem, Új év kezdődött, most sem tudok igazán számot adni az elmúlt évemről, és megfogadni ezt-azt a jövő(m)re vonatkozóan. (Bár fogadalmakat amúgy sem szoktam tenni.)

Most kicsit "punnyadós", csendes időszakomat élem. (Vagy ez már a téli álom lenne?) :)

Remélem hamarosan "felébredek" :)

Addig is fotózgatok - csak úgy, a saját örömömre :)

Csak úgy...képek

Majd mesélek is! :)

Csak úgy - képek

Létezik, hogy én ekkora havat még sosem láttam?

Nyáron 29 éves leszek, mégsem emlékszem arra, hogy ennyi havat valaha is láttam, így egyben :)

Két napig csak esett, és esett.

Én már a melegedést várnám, de be kell látnom, hogy így január végén - február elején, ennek még itt van az ideje, és persze inkább most, mint mondjuk majd áprilisban.

Szép, gyönyörű és itt tényleg hófehér. (és persze veszélyes is), itt a faluban egész télen eddig összesen kétszer jó ha láttam hókotrót, és így közlekedni.... hát nem egyszerű. Reggel kb. 30 percig tartott Zsofkát az oviba eljuttatni (ez a művelet amúgy 5-10 perc lenne).

De SZÉP, tényleg SZÉP :)

Visszatekintés - 1. rész - Ünnepek

Megint jó régen nem írtam semmit. Nálunk a december elég kapkodós :)

Mikulás, Szülinapok, Karácsony, Szilveszter...

A lányok szülinapja jól sikerült, még meglepi vendégünk is volt :) A tortát Drága Férjemurammal közösen "gyártottuk", én megsütöttem, ő pedig elkészítette a krémet és szépen rákente a piskótára. Neki ehhez van türelme (nekem pedig nagyon nincs) :)

...

Aztán jött Szenteste, illetve először 24-e reggel. Nálunk ugyanis reggelre hozzák a Jézuska angyalai a KARÁCSONYI fát (ahogy Zsofka mondja). Volt nagy mosolygás, huncutul nézés, amikor reggel a lányok kijöttek a szobájukból, és megpillantották a hatalmas, tényleg plafonig érő fát. Életem eddigi legszebb fáját sikerült "elkészítenünk" :)

Szenteste nem négyen, hanem hatan ültünk az asztalhoz. Itt volt pestimama, és Drága Jó Komám is. :)

Aztán a vacsora után a lányok megrohamozták az ajándékokat. Kiosztásra került mindenkinek, ami jár :)

Évről évre télen beköltözik a kertünkbe Ő. Edward :) Így hívják. Már nem is emlékszem, hogy miért, de az biztos, hogy sok-sok éve ragadt rá ez a név. Idén valahogy hiúsági kérdést csinált belőle, hogy épp mit vesz fel :) reggel nem ugyanabban a szerelésben találtuk, mint ahogy este megérkezett :) de azért aranyos :)

Betlehem - papírból

A vasárnap éjjelt is alkotással töltöttem, és azt hiszem ezzel be is fejeztem az idei adventi dekorációk gyártását. Tavaly az ablakokba leginkább matricafestékkel készült képek kerültek. Érdekes, idén (hiába vásároltam be sok-sok szép színű matricafestéket) a sima papírdíszek tetszenek. Nagyon megörültem, amikor egy komplett kis Betlehemes leírást találtam a neten.

Hozzá is láttam és (az apró részeket körömvágó ollóval) kivagdostam. A végeredmény mindenkinek tetszett. (Ha szeretnéd a mintákat, elküldöm, szívesen) :)

Ajtódíszeink SK :)

Szombat éjjel ismét alkottam :) Bár a tűvel és cérnával még most is elég rosszul bánok :) mégis a kezembe vettem őket, és készítettem két ajtódíszt.

A barkácsfilc az én anyagom. Annyira könnyen lehet kezelni, és olyan szép dolgokat lehet belőle létrehozni.

Egy-két flitter, gyöngy, organza és máris egészen különleges dolgok készülnek :) Legalábbis nekem tetszik :D

Bejárati ajtó és teraszajtó (ez is egyfajta bejárati, itt járnak be a LegKedvesebbek :D)

Ho-ho-ho-ho :) Nálunk is járt :)

Tavaly két "picinyfalumbéli" (már nagyobb gyermekes) apuka kitalálta, hogy meglepi a gyerekeket. Egyikük Mikulásnak öltözött, a másikuk a "minihintó" elé befogta kispóniját és elindultak a hosszú falu utcáin. Akkor mi nem tudtunk erről, mivel tavaly decemberben szinte emberek közé sem tudtunk menni (ugyanis amilyen betegséget el lehet kapni, mi azt mindet "kipróbáltuk, akkor, egy éve).

Idén viszont tudtuk, és vártuk Őt, Őket :)

Tudtuk, hogy a falu végéről 4-kor indulnak, de mivel Közép-Kelet Európa leghosszabb falujában élünk :), így már 1/2 8 is elmúlt mire ideértek :)

Kimentünk az utcára. Összegyűlt még egy-két gyermekes család a szomszédos házakból, és a gyerekek elkezdték: "Hull a pelyhes fehér hó...." :)

Férjemuram forralt borral kínálta a már kissé fáradt :) Mikulást és kísérőit, a gyerekek pedig csillogó szemekkel hallgatták a Mikulás féltő, intő, óvó, tanító szavait :)

Jól sikerült azt hiszem. :) És jó érzés volt részese lenni. És jó, hogy vannak ilyen emberek, akik ezt kigondolják, és meg is valósítják.

Egyik nap arról beszélgettünk, miközben Szécsényben a Karácsonyi fények között sétáltunk, és a gyerekek el-el szaladtak mellőlünk, hogy a mai gyerekek sokkal hamarabb felismerik a valóságot. Sokkal előtt rájönnek, hogy a Mikulás és a Jézuska ajándékai honnan is származnak. Nem tudom, hogy ez miért van. Talán a reklámok. Vagy az, hogy már november elején (!!!) kiteszik az üzletek polcaira a Mikulás csokikat és a kirakatokba a karácsonyi dekor elemeket? Hát nem tudom, de olyan jó lenne, ha egy pár évig kitartana még ez a varázs, mert azok az ámuló szempárok csodálatosak :)

Itt még "jaj de izgultak" , hogy mikor ér már ide az a "Kulááás" (Dorka így mondja) :D

Ma reggelre az ablakokba kitett, tegnap este fényesre pucolt csizmájukba is érkezett még egy-két apróság. Amikor Zsofka észrevette, az arcára csapott a két kezével (mint Kevin, a Reszkessetek betörőkben, az arcszesztől :D) és ezt mondta: "Ezt nem hiszem eeeeel!!!" Olyan boldog volt, hogy a Mikulás még éjjel visszatért, (hogy a "NAGYON JÓ GYEREKEK" között szétossza a megmaradt ajándékokat).

Hát így történt :)

Még a végén nagyon belejövök :D - avagy újabb téli dekorelemek

Bizony :) és ezeket is én vagdostam és ragasztottam és ... :D

A gyerekek szobájának ablakából lekerültek a virágok és a lepkék. Ilyenkor mindig olyan rossz. Én az a típusú ember vagyok, aki még egy mozijegyet is megőriz. Képtelen vagyok kidobálni az amúgy teljesen felesleges dolgainkat is. Tudom, hogy ez nem jó. Sőt, néha rászánom magam, na és akkor aztán repül minden könyörtelenül. Inkább át sem nézem tüzetesen a kidobandókat, nehogy valamin megessen a szívem :)

Hát így van ez az ablakmatricákkal is. Olyan szépek, és kedvesek voltak nekünk. Így szépen eltettem őket egy tasakra. Persze tudom, hogy már az életben nem fognak kikerülni egy ablakunkra sem, és a következő "giga"takarításnál ők is kukába kerülnek. Most mégis így a jó. Nekem :)

A hóembereket már egy hete elkészítettem. Az alapötlet innen származik. Olyan kedves, mosolygós hóemberek, egyből belopták magukat a szívembe.

A hópelyheket pedig éjjel készítettem. Először még nlcafe - ról letöltött sablonok segítségével, aztán a végén már rajzoltam is egyet-kettőt, hiszen ugye nincs két egyforma hópehely :)

Készült még Mikulás is, de az szigorúan 5-én éjjel fog kikerülni. És persze még ajtódíszünk sincsen. Szóval van még mit tennem. :)

Aztán jövőhéten megkezdjük az igazán sűrű decemberünket. Minden napra akad valami, de a lefontosabb: A LÁNYOK szülinapja

Már tervezgetem, szervezgetem. Aztán meglátjuk mi lesz kész, és mi nem (ugyanis előtte két napig disznóvágás lesz apósoméknél, millió mosogatással, főzéssel, sütéssel, kiszolgálással...) :)

Na de erről majd később, most csak a mai termés:

-15 fok

Ma ennyit mutatott a hőmérő reggel. Hideg van, de süt a nap, így a kedvem mégsem annyira borús. Tegnap megint sétáltunk egy hatalmasat. Valahogy amikor ilyen verőfényes napsütés van, olyankor egészen másként látom még ezt a februári havat is :)

Szegény orgona is azt hitte, hogy már itt a tavasz:

Zsofka ma itthon maradt, mert éjjel csúnyán, és sokszor köhögött. Nem vagyok egy aggódos típus, de azért éjjel már nálam is elszakadt a cérna. Zsofkám hajlamos a fulladásra, és tegnap éjjel bizony ezt erősen be is mutatta. Nem használt sem a szirup, sem a Ventolin pipa... csak a friss hideg levegő.

Persze munka is ilyenkor van a legtöbb, így délelőtt "egymásra bíztam" a két leányzómat :) Persze közben fél szemem rajtuk volt , és készítettem egy-két "lesifotót" is :)

Hull a hó, és hózik-zik-zik :)

A hó már második napja csak esik, és esik, és esik. Most már kezdek beletörődni, hogy tavasz bizony itt már sosem lesz :)

Így megadtam magam, és ma kimentünk hemperegni. A lányoknak tetszett, én meg fotóztam. :)

Itt épp kincset keresnek, azt mondták, hogy ott bizony az van elásva :) Hát legyen, hátha találnak..... :)

Aztán Zsofkával a konyhában tettünk-vettünk :)

Hójelentés

Én pedig már azt hittem, hogy jön a tavasz...

... erre ma délután ötkor elkezdett szakadni a hó, és mostanra megint szép kis mennyiség leesett. Pedig hétvégén már kint teregettem, és néztem, ahogy bújik az ősszel elvetett fű. Húú , Szuper!

Örültem neki, és gyorsan elő is kaptam a "növényrendelőskatalógust". Csak úgy ötletelni....

... na mindegy lassan majdcsak eljön az a tavasz!!

Azért azt még meg kell említenem, hogy nem utálom a telet. SŐŐT, amióta itt élek (éppen három éve) azóta látok igazi fehér, szép havat, nem pedig pesti belvárosi koszos latyakot. Ilyenkor előtérbe kerül a szánkó, mint közlekedési eszköz, hiszen minden nap megyünk sétálni, és ettől sem a hó, sem a fagy nem tud bennünket eltántorítani.

Szóval szeretem a telet, csak már most várnám a tavaszt, hogy egy kicsit feltöltődjek. Várom a színeket, az illatokat, a kertet, a tavat, a fákat, a hintát...