Húú, hát nem is tudom hol kezdjem. Az elmúlt hetekben nagyobbik lánykánk ki volt fordulva önmagából. Durva Dorkával (na jóóó, viszont is így van), vergődik, csapkod, keménykedik. Néha úgy érzem (bár már máskor is volt ilyen szakasza), hogy kicsúszik a kezünk közül, már most, 4 évesen. Aztán mindig visszaáll minden a normál kerékvágásba, de ezek a napok igencsak idegtépőek tudnak lenni. Mindannyiunk számára. Most azért tudok írni róla, :) mert úgy érzem elmúlt ez a hisztihullám.... egy darabig biztosan :)
Az óvónénik szerint is változott tavaly óta. Tavaly még ő volt a legkisebb (így is hívják őt az oviban: kis-zsofka), idén viszont vannak többen is, akik már fiatalabbak nála, és most már bent is nagyobb a szája. Dirigál. Utasít. Talán ez valahol jó is, ha már most ki tudja mondani az érzéseit, gondolatait. Mégis kicsit furcsa, ahogy napról napra jobban és jobban megnyílik (a szája is) :)
De, amiért most mégis Csak Róla írnék. Tegnap este közölte, hogy ő már nem kér pelust.
Éjszaka ugyanis még hordott (tegnapig). Erre egyáltalán nem vagyok büszke, sőőőőt. De valahogy mégis azt gondoltam, hogy nem akarom ráerőltetni, hogy éjszaka ne hordjon. Sokszor hetek, hónapok elteltek úgy, hogy nem volt semmi reggelre a pelusban, néha viszont be-be szaladt. Még nyáron volt egy "fellángolásom", és nem adtam rá, kb. 1 óra múlva sírva, üvöltve ébredt, és mondanom sem kell, hogy az egész ágyát telepisilte. Én akkor ezt jelzésnek vettem. Még nem volt felkészülve rá. Hiába szobatiszta nappalra már 2,5 éves kora óta. Lehet, hogy akkor nem kellett volna megtorpannom, de annyira szégyelte magát, és annyira sírt... nem tudom, hogy akkor mi lett volna a jobb megoldás.
...
Hát tegnap éjjel így aludt, pelus nélkül, és reggel büszkén mesélte mindannyiunknak, hogy Ő most már mindig így fog aludni. Én ennek annyira örülök, és Köszönöm neki :)
Nyilván lesznek még bepisilések.... Nyilván. De ez mindenképp egy lépés megint előre. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése