Mert sétálni oly jó :)

Az én napom?

Kb. egy hete nővérkém telefonált. Mivel skype-on tartjuk a napi kapcsolatot, így ha telefonál, megijedek, hogy csak nincs valami baj?

De nincs baj hál'Istennek, csak kérdezett:

"Szia, mit csináltok jövő héten szombaton?" - "Semmit"

"Semmiiiit??? Nincs betervezve semmi névnapi buli?" - "Névnapi buli????"

És igen, akkor esett le, hogy névnapom lesz. Az az igazság, hogy amióta a gyerekek megszülettek, azóta a saját kis ünnepeink szinte eltűntek. :)

Szóval így történt, hogy Kedves Nővérkémék szombaton látogatást tettek nálunk. Kaptam egy kis kényeztető csomagot, egy hatalmas tábla csokival :) - amit itt is Nagyon Szépen Köszönök :) De nekem az a legnagyobb ajándék, hogy bő egy év után ismét találkoztunk :)

A gyerekek is nagyon örültek egymásnak, szemmel láthatóan valahol ott folytatták, ahol tavaly nyáron abbahagyták.

Képet sajnos nem sokat készítettem, de majd Nővérkémtől kunyizok még párat :)

A szokásos csoportkép, ami minden évben elkészül - bár Pankának már nem volt sok kedve hozzá :)

Léleksimogató kirándulás - Vághosszúfalu

Pénteken Drága Komám szüleihez voltunk hivatalosak.

Már többször írtam a kisnaplómban, hogy milyen hatással vannak rám a Náluk töltött pillanatok. Ez most sem volt másként.

Mint mindig, most is Finom falatok, Kedvesség, Szeretet várt bennünket. Az ember életében mindig akad sok-sok idegeskedni való, de ott eltörpül minden, ami rossz :) Ilyenkor mindig azt érzem, mintha ki"vasalnák" az "összegyűrődött" lelkem.

Ismét egy budapesti hétvége

Elhatározásunknak megfelelően ebben a hónapban is egy hétvégét a fővárosban töltöttünk.

Odafelé Vácon is megálltunk, hogy a Duna partján elfogyasszuk az itthonról vitt elemózsiánkat. :)

Gyönyörű ez az ősz:

Ipolytarnóci kirándulás - képekben

Mivel lassan három hete ostromolja a hányós-hasmenéses vírus hol egyik, hol másik családtagomat, így most csak képekben - szöveg később:

Pesti hétvége és Medvefarm

Két hete gondoltunk egyet, és felmentünk pestimamához hétvégére. Nem volt semmi konkrét elképzelésünk, illetve egy aprócska mégis. A Decathlonban kinéztem korábban a lánykáknak téli bakancsot, és azt szerettem volna megvenni. Így hát, ha már mentünk, nem siettünk haza. Ismét kirándultunk a nagy fővárosban. Így annyira SZÉP és jó. :)

Sokat sétálunk a Hősök tere, Városliget környékén, nagyokat játszótereztünk, aztán néztük a rakpartról a hajókat, a Budai Várat, Halászbástyát...stb.

Nekem személy szerint most a Vigadón akadt meg a szemem. Annyira gyönyörűen fel van újítva, hosszú percekig álltam és néztem (és persze fotóztam, fotóztam :) )

Drága Férjemurammal megállapítottuk, hogy fővárosunk erősen szépül, épül. Jó látni, hogy a régi épületeket is sorban teszik rendbe.

"Budapest, Budapest"...tényleg csodás :) - DE hangsúlyozom, nekem még mindig (MÁR) turistaként. Természetesen nem szeretném, ha a lányok számára ismeretlen lenne a "nagyváros" lendülete, látványa, tömege, ezért is gondoltuk, hogy egyre többet és többet fel"szökünk" majd mamához, hogy koruknak megfelelően ismerjék meg Pestet.

Persze ennek az egésznek van előzménye. Tudom, milyen az, amikor valaki ("a") pesti és azt is tudom, hogy sok, picinyfalumban élő fiatalnak még most is ("A") Pest misztikus, ismeretlen hely.

Hazafelé tettünk egy kis kitérőt és meglátogattuk a veresegyházi Medveotthon lakóit. Gyönyörű időben érkeztünk, a környezet is nyugis, csendes, és a Macik tüneményesek, bár némelyikük már kicsit rosszul lehet a sok méznyalástól, de azért nyalják rendületlenül :) Amin ledöbbentem, hogy sokan a mézes fakanalaikat bedugták a farkasokhoz is....

Hétvégi programnak mindenképpen ajánlom, főleg azoknak, akik szeretik a nagy macikat :D

Szüreti mulatozás és "egy kis golf"

Minden év szeptemberének utolsó szombatján szüreti felvonulást rendez piciny falum apraja és nagyja :) Ebben az évben azonban egy másik esemény is zajlott ezen a napon, ami szintén érintette a falut. Ez a rendezvény a Gödön megrendezett Golfsztárgála, ahol az árvíz által sújtott általános iskolánkért jótékonysági golflabda-vásárt is tartottak.

Polgármesterünk napokkal korábban kitalálta, hogy ha aznap már amúgy is népviseletben leszünk, miért ne mennénk el ebben a meseszép ruhában, oda, Gödre a helyszínre. Így is volt. Hosszú időt nem töltöttünk ott, (és ennyi éppen elég is volt). Más világ ez a "celeb-világ" és tőlem igen távol is áll. Sok hírességgel találkoztunk, és megállapítottam, hogy sokuk mennyire fent hordja az orrát. Szinte félelmetes, hogy mennyire csak magukkal vannak elfoglalva, na és a saját kis köreikkel... na mindegy. Egyvalaki rendkívül szimpatikusan viselkedett. Pár szót váltottunk Erdei Zsolttal, akiért rendszeresen izgulunk a tévé előtt egy-egy boxmérkőzés közben. Humoros, kedves, nyíltszívű és egyszerűen KEDVES. Pedig az egyik tanárnénink (az általános iskolásaink is képviseltették magukat) meg is jegyezte: "Gyertek gyerekek, lefényképezkedünk a bírkózó bácsival" :). Mire Ő: "na akkor bírkózzunk".

Szóval ilyen élményekben is volt részem, de ennél sokkal jobban esett végre hazaérni, harapni egy pár falatot, majd indulni ki, a falu elejére, hogy elkezdődhessen a szüreti felvonulás. Idén rengetegen voltunk. Megszámolni sem tudnám, hogy mennyien. Jól eső érzés látni, hogy a fiatal házaspároknak és a gyerekeknek mennyire fontos a hagyományőrzés. Na és persze külön köszönet érte a Polgármesterünknek, aki ezt az egészet újra életre hívta.

Nekem pedig külön öröm volt, hogy ismét magamra ölthettem az eredeti Ludányhalászi népviseletet. :D

A képeket anyum készítette.