Szöveg később!
Na összeszedtem magam :)
Tehát ismét itt hagytuk a lányokat a pestimamával és elhussantunk két (illetve másfél) napra Arany Urammal és Drága Komámmal. Most Szlovákia felé vettük az irányt. Az ok teljesen egyszerű, Komám innen származik :) A szülei vártak bennünket. Az induláskor még nem is sejtettem, hogy mekkora (lelki) élményben lesz részem.
Kora délután indultunk, és kora este oda is értünk Vághoszúfalura(ba) :) (Dlhá nad Váhom).
Tele takaros kis házakkal. Az úton nem is igazán láttam romos, elhanyagolt házikókat.
Amikor odaértünk hatalmas nagy terüljterülj asztalkámmal várt bennünket Komám Anyukája. Minden annyira fincsi volt :) Megérne egy gasztroblog bejegyzést is!!! :)
Éjjel kb. 2-ig beszélgettünk :) különösen Komám Apukája és Férjemuram :) a gyümölcsfákról (mert hogy ott a kertben bizony ebből is volt szép számmal), a mezőgazdaságról, meg persze úgy mindenről. :)
Másnap egy bőséges reggeli után először Marianka (Máriavölgy) felé indultunk. Komámnak volt itt elintéznivalója, mi addig körbenéztünk :)
Máriavölgy a legrégibb zarándokhely Szlovákiában, és az első Mária-zarándokhely a történelmi Magyarország egész területén. A gótikus Szűz Mária Születése templom 1377-ben épült.
...
Sosem gondoltam volna, hogy félek a magasban. Vagy valahogy eddig nem féltem. Anno, még pesti lányként nem okozott gondot valamelyik hídon andalogni, esetleg megállni, lenézni, mint ahogy attól sem voltam soha rosszul, ha pl. egy vidámparkban fejjel lefelé lógattak, vagy dobáltak ide-oda.
Na a bősi erőműnél picit megremegett a lábam. Szorítottam a fotómasinámat, nehogy leejtsem, vagy inkább kapaszkodtam belé :) nem is tudom. Persze egyből el is magyaráztam a többieknek, hogy valószínűleg azért más így lenézni a nagy betonra, mintha nagy víz lenne alattunk. Bár tudom, hogy olyan magasból, ha az ember vízbe esik, talán akkor sincs sok esélye túlélni, na de akkor is :) Az idő fantasztikus volt, meg is jegyeztem, a nagy kijelzőn villogott: 21 fok. Tiszta levegő, messzire ellátni. Minden nagyon szépséges volt.
...
Dunaszerdahely volt a következő állomásunk. Drága Komám barátaihoz, egy autószalonba ugrottunk be, és kipróbáltunk egy Skoda Yeti-t. A színe gyönyörű volt :) a belseje is nagyon szép, de úgy a formája nekem annyira nem tetszett. Azért jó volt kipróbálni :) nem hiszem, hogy egyhamar lecseréljük kicsikocsinkat :)
Végül visszamentünk Komám szüleihez, és megint jól teleettük magunkat. Azt hiszem felköthetem a gatyómat :) ha ezek után Komám jön hozzánk ebédre, vacsira, vagy akár reggelire is. :) Én eddig azt hittem, hogy (viszonylag) jó vendéglátó vagyok. Na, hát tévedtem :D
Ja igen, a lelki élményeim. Azon túl, hogy sok gyönyörű helyen jártunk, más tájakat is megismertünk, nekem mégis az a legfontosabb, hogy megismertem két olyan embert, akikből erőt meríthetek. Ott döbbentem rá, hogy nálunk, itt a környezetemben az emberek idegesek, nem mutatják ki egymás felé az érzéseiket, rohannak, kapkodnak, megszólnak... na persze azért ennyire nem rossz a helyzet, mindenkinek vannak rosszabb, jobb napjai. DE amit ott kint tapasztaltam, hát az maga volt a csoda. Komám Szüleiből csak úgy áradt a NYUGALOM, A SZERETET. Érzem még most (majd egy hét távolságból) is, hogy mennyire lenyugodtam én is :) remélem kitart sokáig :)
Hazaértünk, a lányok már aludtak. Már vártam a reggelt, hogy rohanjanak át hozzánk :) Jöttek is :)
Szégyen, nem szégyen, azt azért el kell, hogy mondjam, hogy nagyon jó volt kicsit elmenni a gyerekek nélkül. Amiatt nem is aggódtam, hogy velük történik valami itthon. Teljesen átadtam magam az utazásnak :) ....
... hát így történt :) Jó volt!!! Komám Néked ismét KÖSZÖNÖM!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése