2009. október 4., vasárnap

Egy nap a Börzsönyben

Jó idő van, sőőőt, gyönyörű idő van. Vétek ilyenkor itthon maradni. Na, mi tegnap gondoltunk egyet, és magunk mögött hagytuk kicsiny falum határát.

A gyerekeknek direkt nem mondtunk semmit előző nap, hogy nyugodtan aludjanak reggel, ehhez képest (valamit talán megéreztek), már 1/2 7-kor ugráltak rajtunk :) Csomagoltam egy kis szendót, üdítőt és persze fényképezőgépet :)

Reggel 9-kor indultunk. Felvettünk még Komámat, illetve átvette a kormányt, aztán meg sem álltunk Kismarosig. Innen indul ugyanis a
Királyréti Erdei Vasút. Amikor odaértünk, épp indulás előtt állt egy, de nem volt szerencsénk, két csoport is lefoglalta őket, így állnunk kellett volna. Ezt a gyerekekkel inkább nem vállaltuk. Megvártuk a következőt. Nem kellett sokat várnunk. Felszálltuk, ettünk egy jót :) és nem sokkal utána indultunk is.

Az idő tényleg annyira csodás volt, kiránduláshoz azt hiszem a legideálisabb. A táj is gyönyörű. Kb. 30 perc múlva Királyrétre értünk. Itt Arany Férjemuram, Komám és a lányok kipróbálták a Hajtánypályát :) Aranyosak voltak :) jókat kacagtam rajtuk :)

Utána picit várnunk kellett a következő, visszafelé induló vonatra, így ott az állomáson pihentünk, a lányok rohangáltak, huncutkodtak, a többiek szundikáltak :) vagyis próbáltak :)

Aztán elindultunk visszafelé. A kocsihoz érve, már azon tanakodtunk, hogy hol kéne enni valamit, mert már igencsak éhesek voltunk. Végül a Szent Orbán Hotel mellett döntöttünk, Kóspallagon...

... és milyen jól tettük: az étkek fantasztikusan finomak voltak, a kiszolgálás teljesen normális, a táj álomszép, a terület nagy, igazi gyerekrohangálós. Így a lányok két fogás között kicsit le is vezethették a fölösleges energiáikat :)
Hazafelé jóllakottan, jókedvűen jöttünk (lányok már kicsit fáradtak voltak, de azt hiszem emellett nagyon jól bírták, és teljesen normálisan tudtak egész nap viselkedni).

Este 1/2 8 körül értünk haza. Hazavittük Drága Komámat, aztán itthon a lányoknak rendeztünk egy gyorszuhanyt, és kb 1/4 9-kor már mindketten békésen szundikáltak.

Annyira jó volt ez a nap, hogy szinte el sem hiszem. Reggeltől estig a vigyor nem is múlt el az arcomról :) Remélem Kedves szeretteim is jól érezték magukat, hozzám hasonlóan).

Megbeszéltük, ha az ősz engedi :) és a napocska is ránk mosolyog, akkor elmegyünk még - esetleg egy másik kisvonattal is - kirándulni.

1 megjegyzés:

  1. Nagyon, nagyon jó nap lehetett ez!
    Egyébként díjat kaptam, továbbadtam :)
    http://enkisfalum.freeblog.hu/archives/2009/10/05/Oscar-dijas_lettem/

    VálaszTörlés