Programajánló - 2009. augusztus 20.

Gőzerővel készülünk!

Bár, a lányok és én csak "háttéremberek" vagyunk, de bizton állíthatom, hogy ez van olyan jó, mint a színpadon állni.

Az egész még hónapokkal ezelőtt kezdődött. Megkeresték a Drága Jó Emberemet és felkérték Torda szerepére. Lázas készülődés vette kezdetét, és most már itt vagyunk a célegyenesben. Vagyunk... azért merem ezt írni, mert általa mi is teljesen magunkénak érezzük ezt az egészet. Mert Zsofka kívülről énekli az összes István, a Király dalt. Mert ott vagyunk minden próbán. Mert annyi kedves, közvetlen emberrel ismerkedünk meg. Mert zajlik az életünk.

Igazából az utóbbi időben kezdem azt érezni, hogy "befogadtak" itt vidéken. Itt egy pesti, mindig is városi, orrát fennhordó ember marad. Nagyon nehéz eljutni odáig, hogy valaki meg is ismerjen és az alapján ítéljen meg, amit tapasztal velem kapcsolatban. Szóval sok-sok pozitív élményem van mostanság. Persze már a lányokkal is egyre jobban el lehet menni bármerre, azért ez is sokat számít. :)

És akkor maga a programajánló!

Szécsény városában, /mely pl. híres erről: II. Rákóczi Ferenc 1705-ben e térségben, amelyet «borjúpást»-nak neveztek, országgyűlést tartott a szabad ég alatt./ 2009. augusztus 20-án, este 8 órakor, közvetlenül az esti harangszó után kezdődik az az előadás, melyre több hónapja lázasan készül sok idősebb-fiatalabb "amatőr színész" :), néptáncos, hip-hop táncos ... az

ISTVÁN, a király

Ha van kedved, gyere, érdemes megnézni őket!!! Szerintem csudajók :)

A BELÉPÉS DÍJTALAN!!!

Egy találkozás - avagy tényleg ennyire kicsi a világ!?

Épp legutóbbi lagzinkra készültünk. Péntek este a fiús háznál volt egy kis előlagzi, ráhangolódás. Tudtam, hogy a vőlegény - illetve most már férj - meghívott egy erdélyi családot is, akikkel sok éves barátságot ápol.

Egy asztalhoz kerültünk velük, és olyan jó volt hallgatni ízes beszédüket, történeteiket. Azt is sikerült megtudnom, hogy Csíkszeredaiak. Keresztapukám is szeredai, sőt, nagy hokis család az övék, mégsem mertem megkérdezi Csongiékat (mert így hívják a férjet), hogy ismerik e a Pál családot. Olyan hülyén éreztem volna magam. Én is sokszor mosolyogtam azon még fővárosi lányként, ha valaki itt vidéken megkérdezte, hogy ismerem-e ezt, vagy azt, hiszen ő is abban a kerületben él...stb....

Így eltelt a lagzi, és jött másnap - vasárnap - a levezetés, utólagzi. Ott Kedves Férjem szóbaelegyedett velük... és megint kiderült, hogy milyen kicsi a világ.

Kiderült ugyanis hogy ismerőseink, rokonaink szomszéd utcájában laknak, és a feleség óvónénije keresztapum anyukája volt.... hát ez nemsemmi. :)

Jó lenne jövő nyáron kimenni, remélem nem jön közbe semmi.

Egy kis szünet után

Megint jó régen nem írtam a kisnaplómba, de ennek nem lustaság az oka. Sokkal inkább a NYÁR és a történések.

Mert abban most nincs hiány. Persze ezt egyáltalán nem panaszként írom, sőőőőőt nagyon jó, hogy zajlik körülöttünk, velünk az élet :)

Pl. az elmúlt két hétvégén két lagziban is jártunk. Közeli, Kedves rokonaink mindkét részről. Volt mulatozás, falatozás, dinom-dánom, és persze fáradtság :)

Ami azonban még fontosabb, hogy végre Kedves Nővérkémék, Ginyék is ideértek. Itt töltöttek pár napot. A gyerekek első perctől teljesen jól elvoltak egymással, néha persze volt veszekedés, és vita is, de egyébként tüneményesek voltak mindannyian. Nekem személy szerint jó volt hallani a gyerekzajt :), feltöltött a négy gyerkőc zsivaja. (ej de jó lenne mindig ezt hallgatni).

Panka: mint rangidős :) terelgette a kisebbeket, és gyönyörű rajzaival teljesen elkápráztatott (remélem nem felejt el rajzolni nekem egyet) :)

Nándi: kis huncut zsivány fiú, de bújós és egyáltalán nem veszett el, itt a sok csaj között :)

Hozzájuk jött két sajátom, a két betyár kisboszi :)

Négy teljesen különböző jellem. Tulajdonképpen egy helyen játszottak mind a négyen együtt, a medencében. Egyébként kialakultak kis klikkek :) Nándi-Zsofka; Panka-Dorka; Panka-Zsofka :D

Jó volt nagyon!!!!!!

Az idő sajnos nem kedvezett nekünk, pedig tervben volt egy kis kirándulás is. Azért bízom benne, hogy jól érezték magukat :)

Képet én nem sokat készítettem, de azért egy kis egyveleg: :D - remélem Giny majd scrap-pel valamit :) az élményeikről. :D

Nagymama lettem :) ...

... és anyós is :) mindezt egy szempillantás alatt.

Zsofka és Dorka már jó ideje azt szeretik a legjobban játszani, hogy Zsofka az anyuka, Dorka pedig a kislánya. Etetgeti, itatgatja, fürdeti, és szemmel láthatóan ebben a mókában Dorka is szívesen benne van.

Ma reggel azonban bővült a család. Zsofka először velem közölte, hogy én vagyok mától a nagymama. Majd nem sokkal ezután odaállt Férjemuram elé, és megkérte, hogy "esküvőzzenek".

Gyanítom, hogy ez az esküvős-menyasszonyos téma most azért ennyire érdekes, mert a következő hetekben három lakodalomba is hivatalosak vagyunk.

Így hát megöregedtem, mától :)

És lett egy kedves vejem, egy házias lányom :) és egy komisz unokám :D

"Lópaciló"

Már megint egy hete nem írtam. Persze ez idő alatt sem unatkoztunk.

Mindenkire "rájött vmi" :)

- Apura az aludhatnék

- Zsofkára a lovagolhatnék

- Dorkára a beszélhetnék - ez majd új bejegyzést érdemel

- Anyura - vagyis rám - a takaríthatnék

Ez a bejegyzés viszont kifejezetten Zsofkáé lesz. Mert igen, ma elvittük lovagolni.

Az egész történet úgy kezdődött, hogy egy éve Zsofka meglátott egy falunapon egy lovat. Persze nyomban fel is akart rá mászni, mit sem törődve az ott sorban álló gyerekekkel. Aztán persze anyai nyomásra végigvárta a sort, és felült.... és azóta is ezt emlegeti...

... szerencsések vagyunk, mert tőlünk pár háznyira lakik egy lány, akinek 20 lova is van, és gyerekekkel is szokott foglalkozni. Hát mi ma fogtuk magunkat és átbattyogtunk családilag.

Ott aztán a lány kivitt minket a rétre, ahol egyből körülvettek minket a lovak, én - nyakamban Dorkával - őszintén szólva kicsit megremegtem :) Ahogy jöttek felénk ezek a gyönyörű, de ugyanakkor nagy állatok ... hát na, kapaszkodtam Dorkába :D Pedig sok sok évvel ezelőtt még lovagolni is jártam Budapest egyik ma is létező, elég jó nevű lovardájába... dee már akkor tudtam, hogy ezt nem nekem találták ki :D

Zsofka viszont egészen más. Rögtön fel is pattant Szellőre - szőrén ülte meg, - és a rétről a lány vezetésével felhozta az istállóig. Olyan peckesen ült rajta. Öröm volt nézni. Persze azt hiszem, az Ő kedvéért én is újra nyeregbe pattannék.

Megbeszéltük, hogy elmegyünk máskor is, és ha Zsofka nagycsoportos lesz, akkor már heti rendszerességgel eljárhat.....

... Most alszik :) boldogan.

És íme, egy évvel ezelőtt, amikor is a Szerelem elkezdődött. :)

Első kiállítás :)

Nem, nem, semmi komoly, egyszerűen csak kitaláltam, hogy a lányok által készített műveket kiteszem egy jól látható helyre (természetesen lakáson belül - most épp az étkezőnkben) :), ők pedig bezsebelhetik a dícséreteket , kritikákat :)

Persze egy idő után így tele lenne a lakás, szóval mindig csak friss kreálmányok kerülnek majd ki :) a többit meg eltesszük egy nagy dobozba, hogy meglegyenek. Olyan jó visszanézni Zsofka első rajzos próbálkozásait, én aztán őrzöm még a legkisebb salátapapírt is.

Olvastam valamikor egy olyan falfestékről, ami megszáradva mágnesessé válik. Nagyon gondolkodom rajta, hogy a gyerekszobában egy nagyobb felületet befestünk ilyen módon, mert ott aztán lenne hely :)

Most a kezükkel festettek a lányok. Dorka többnyire a ruháját és a szája körüli területet célozta meg. Zsofka viszont már ügyesen próbálkozott virágokkal, lepkével, elefánttal, tengerrel, halakkal, és persze most is készült kézlenyomat a nagyiknak, mint minden alkalommal, amikor festünk :D ez már ehhez tartozó műveletté vált.

Íme tehát első kiállításunk a Pusztaházban :) ha bárki erre jár, várjuk szeretettel :)

Zsofka száj

A történet pár hete történt, csak mindig elfelejtettem lejegyezni. Pedig Zsofkának volt egy mondata, amit szerintem, amíg élek el nem felejtem.

Mióta meghalt Dédi, Zsofkának elmeséltük, hogy már idős volt, így elköltözött az angyalokhoz. Ő ezt el is fogadta, nem is keresi, ha pl. elmegyünk Dédi háza előtt, vagy netán még be is megyünk.

Így aztán, amikor az alábbi párbeszéd történt, hirtelen "lefagytunk" Drága Férjecskémmel.

Vacsora. Mindenki eszeget, beszélgetünk. Valahogy szóbakerül Dédi, mire Zsofka:

"Igen, a Dédi már az angyaloknál lakik, mi meg még élünk!" :O Döbbenet, most is futkos a hátamon a hideg. Az én lassan 4 éves kislánykám, ezt már így összerakta a fejében? Hogy az, hogy valaki az angyaloknál lakik, az egyenlő azzal, hogy már nem él? Hát összerakta, megértette.