Bizony, bizony. Az én kis(nagy)lányom elkezdte az ovit. Bár még Karácsony előtt elkezdett járni, de akkor egy hét után összeszedett fülgyulladást, bárányhimlőt, és hányóshasmenéses vírust. Így az igazi KEZDÉS ma következett be, immáron (remélem) megerősített immunkrendszerrel :) A jele a csigabiga lett, ami nagyon találó, mert egy kedves ismerősöm Winy :) egyszerűen csak csigahajúnak hívja az én kis Zsofka"Jokkámat" :) Nagyon érdekes ez az ovikezdés, vagy lehet, hogy csak én élem meg ilyen kettősen. Az eszem tudja, hogy így van rendjén, ennek itt van az ideje, hiszen 3 éves, oviérett...stb, de a szívem majd meg szakad (persze csak titokban - semmiképpen sem szeretném ezt a nagy lelkesedését elvenni). Még csak most született, na jó nem most, de azóta az idő csak elrepült. Furcsa, hogy mostantól nem nekem szól napközben, hogy "Aju szomjas vagyok!", "Aju rajzolunk?" .... szóval nehéz. (Pedig én nagyon szerettem oviba járni anno - így nem is értem magamat :) )
Közben Dorka"Dóka" sem nagyon érti ezt a helyzetet. Szemmel láthatóan unja magát :) pedig amúgy meg mindig az a játék kell egyiküknek, ami épp a másiknál van, igazán örülhetne, hogy végre napközben egyeduralkodó :) a játékbirodalomban. De ő nem... unottan, szomorkásan rámol ide-oda. Na de sebaj, majd megszokjuk ezt a helyzetet. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése