Húú, hát nem is tudom, hogy hol kezdjem. Na jó kezdem a rosszabb résszel. A lányok már megint taknyosak. "Banna"/Zsofka :) egy hetet járt oviba, és úgy tűnik, valamit sikerült ismét összekapnia.... Ennek hatására "Bendi"/Dorka is "taknyol" és persze az éjjelek kezdenek megint lidércessé válni :) Még jó, hogy volt egy hetünk, amikor mindenki a saját ágyikójában aludt egész éjjel. Na de ilyenkor, amikor a betegség felüti a fejét, nálunk megkezdődik a vándorlás. Kb. éjfélig mindenki alszik szépen a helyén (illetve a lányok, mert mi általában ilyenkor térünk nyugovóra). És mikor végre mi is lehajt(anánk)juk fejünket, kicsiny puha párnánkra.... valaki kiabál. Vagy így: "Apuuuuuuuu!!!!" - ez általában Banna :) Vagy pedig így: "Ajjjjjaaaaa" - ez pedig Bendire jellemző riadóztatás.... és akkor beindul a vándorlás, hogy végül mindenki kényelmesen alhasson tovább. Ilyenkor általában Banna jön hozzám, a szülői hálóba, Gergőm pedig megy a gyerekszobába (ahol szintén nagy franciaágy van, mert Zsofka ezen alszik). Dorka pedig marad a helyén. Így általában nincs nagyobb nyöszörgés az éjjel, és alszunk.
...
Na de ezzel a rossz részt le is zárom :)
Ma nagyon jó, sűrű, élménydús napunk volt. Először is átkirándultunk Szlovákiába, és ezért nem kellett órákat autóznunk, hiszen itt élünk az Ipoly mellett közvetlenül. Az apropó az volt, hogy Polgármesterünk immáron második éve szervez ilyenkor egy koszorúzással egybekötött biciklis kirándulást Mikszáthfalvára. Gergőm idén velük tartott.
A település eredeti neve Szklabonya, 1910-től, Mikszáth Kálmán halála óta hívják Mikszáthfalvának.
Ide autóztunk KedvesFérjemék után, hogy mi is láthassuk a Mikszáth Kálmán emlékházat. Persze ez a lányokat annyira nem kötötte le, ami érthető is, de engem teljesen magával ragadott. Az emlékház nem a szülőháza Mikszáth Kálmánnak. Itt gyermek- és fiatal éveit töltötte (5 éves korától 20 éven át).
Az emlékházban vannak gyönyörű régi bútorok, első kiadású Mikszáth könyvek, de ami a legértékesebb, és ezért egy külön vitrinben is tárolják, az egy névjegykártya. Egyik felén, gyönyörű betűkkel kiírva: Mikszáth Kálmán. A másik oldalán pedig az író sajátkezű, vicces írása. Le is fotóztam, persze mindent :)
...
Na de ezzel a rossz részt le is zárom :)
Ma nagyon jó, sűrű, élménydús napunk volt. Először is átkirándultunk Szlovákiába, és ezért nem kellett órákat autóznunk, hiszen itt élünk az Ipoly mellett közvetlenül. Az apropó az volt, hogy Polgármesterünk immáron második éve szervez ilyenkor egy koszorúzással egybekötött biciklis kirándulást Mikszáthfalvára. Gergőm idén velük tartott.
A település eredeti neve Szklabonya, 1910-től, Mikszáth Kálmán halála óta hívják Mikszáthfalvának.
Ide autóztunk KedvesFérjemék után, hogy mi is láthassuk a Mikszáth Kálmán emlékházat. Persze ez a lányokat annyira nem kötötte le, ami érthető is, de engem teljesen magával ragadott. Az emlékház nem a szülőháza Mikszáth Kálmánnak. Itt gyermek- és fiatal éveit töltötte (5 éves korától 20 éven át).
Az emlékházban vannak gyönyörű régi bútorok, első kiadású Mikszáth könyvek, de ami a legértékesebb, és ezért egy külön vitrinben is tárolják, az egy névjegykártya. Egyik felén, gyönyörű betűkkel kiírva: Mikszáth Kálmán. A másik oldalán pedig az író sajátkezű, vicces írása. Le is fotóztam, persze mindent :)
A lányok rohangáltak egy nagyot az emlékház kertjében, aztán mi autóba pattantunk, és visszazötyögtünk kicsiny Hazánkba :) Zötyögtünk tényleg. Bár kint az út jobb minőségű,... ami viszont a határtól az otthonunkig van.... 25 km kátyútenger :D (Férjem hazafelé is kétkeréken jött) :)
Azért mielőtt hazajöttünk, megálltunk még Szécsényben, kedvenc játszóterünkön, és élveztük a TAVASZ ELSŐ NAPSUGARAIT!!! Igen, én hiszem, hogy ez már az :) A lányok jót hancúroztak ott is. Ma nem volt gond az elalvással. Nem volt "bónuszpisi", "mégegykortyvíz" stb . csak édesded alvás :) További fotók itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése