Tudom, tudom... én vagyok a hülye. Engedek. Pedig már korábban - pár éve, amikor úgy terveztem, hogy ikreket szülök :D - olvastam, hogy ez a szülői magatartás, megengedés bizony rosszul is hathat egy kisgyermek lelki fejlődésére. Erre bumm. Mit csinálok? Hát ezt:
Egyforma kabát, egyforma cipő. Hasonló nadrág, hasonló sapka.
Egyforma kabát, egyforma cipő. Hasonló nadrág, hasonló sapka.És hogy mindezt miért??? Ennek annyira egyszerű az oka. Zsofkának most épp ilyen korszaka van. Amíg nem nagyon voltak egyforma, vagy hasonló ruháik, mindig Dorkáéban flangált volna.
Na most, az ő 26-os - 27-es lábán az a 21-es szandi ... elképesztő.
Na most, az ő 26-os - 27-es lábán az a 21-es szandi ... elképesztő.
Szóval ezért teszek ilyen galád dolgot. :) Igyekszem úgy csinálni, hogy egyforma, de mégsem, hasonló, de mégsem.
Azt hiszem, hogy én is voltam így. Nekem is mindig az kellett volna, ami nővéremnek. Kaptunk is mindig egyforma dolgokat, csak más színűt. Kaptunk két babát (ilyen káposztafejűt - vagy hogy nevezték azt :D ). Az övé kék, az enyém piros ruhás volt. Hááát persze, hogy nekem is a kék kellett volna. (De itt vagyunk, felnőttünk, és úgy érzem, hogy ilyen téren semmilyen lelki terhet nem cipelünk :D
Na én ezeknek a dolgoknak így megyek elejébe... és közben titkon remélem, hogy Zsofka hamarosan kinövi ezt a "majmolást" és egyik kislánykám lelke sem sérül :D :D és főleg, nem hat rosszul az egyéniségük kialakulására sem.... bízom, bizakodom :)
Édesek, még egyforma lábukkal is lépnek! Sztem elnövik majd ezt is idővel, ne aggódj miatta! Sztem viccesek :) És huncutok :) És vigyorik :)
VálaszTörlés