2009. február 4., szerda

Egy újabb nagy elhatározás - ismét

Az egyedül elalvás mellett hoztam mégegy döntést. Bizonyos szempontból nagy elhatározás, de ugyanakkor talán mégsem... na de nem is zagyválok tovább, elmesélem, hogy mi történik most házunk táján.

Az ovi megnyitott egy csomó új ajtót, nekem is. De ugyanakkor hozott néhány problémát is. Kezdem a problémával, ami kapcsolódik előző bejegyzésemhez. Ez pedig az alvás, illetve a délutáni alvás. Zsofka (vagy ahogy ő mostanában hívja magát, BANNA :) ) itthon Dorka (alias BENDI) születése óta nem aludt délutánonként. Úgy gondolta, hogy ő már nagy ahhoz, hogy ugyanúgy aludjon napközben, mint a csecsemő kishúga. Igenám, de az oviban meg úgy alszik, mint a bunda. Első naptól kezdve. Így a korábbi 1/2 8-as esti fektetéseknek lőttek, meg 8 körül így is le vannak fektetve, de alvás van, hogy csak 9 után van... na ez most még nehéz...de lesz jobb is.
És akkor jöjjenek az újítások: mióta Banna :) ovis, rájöttem, hogy pár év és teljesen elveszíthetem, (na nem fizikailag, hanem lelkileg), hogy ha nem adom meg neki azt a pluszt, amire szüksége van. És ezt hogy adhatom meg? Semmiképpen sem tévézéssel, az biztos.

Zsofka (jaj, ha tudna olvasni, most rám szólna: "Dehát én Banna vagyok Aju!!") 2 éves koráig nem nézett tévét, egyáltalán. Aztán egyszer a rádióban hallottunk egy riportot, amiben Ranschburg Jenő arról beszélt, hogy nem szabad teljesen kivonni a gyermek életéből a tévét, mert azzal is csak árthatunk. Így bekapcsoltuk. Aztán Dorka születésénél jól is jött néha, hogy "elfoglalja" magát. Szégyen ide, szégyen oda, bizony átestünk a ló túloldalára.

Így elhatároztam, hogy oviból hazaérkezve leülünk az étkezőben, és csinálunk VALAMIT, együtt, addig míg KedvesFérjem haza nem ér, és el nem indulunk szokásos esti nagy sétánkra". Nagyon jó érzés látni, hogy ő is élvezi, és tényleg eszébe sem jut kérni valamelyik kedvenc meséjét. Persze van tévé, de minimális ideig :)

Nővérem is csatlakozott hozzám :) és bár 300 km-re lakunk egymástól, esténként meg szoktuk osztani a tapasztalatokat.... és jóóók, nagyon jók :)
Így, akinek van kedve csatlakozni, jöjjön bátran :)

És akkor mutatom a tegnapi munkáinkat:
Elsőként az ovis rajzokat szedtük össze, és lefűzük egy mappába, amire matricáztunk egy csigabigát (mert ugye ez a jele Zsofkának) :)
Első farsangi álarc, ami több, mint kezdetleges, :) de a lényeg hogy SK
És egy újabb képkeret, (ezek vagyunk mi, jó sok éve, még csak ketten) :)

4 megjegyzés:

  1. Szia!

    Véletlenül keveredtem ide, vagy hogy és itt ragadtan, míg el nem olvastan az összes bejegyzésedet.
    Nekem is van egy Zsofkám, ő 7 hónapos és egy nagyfiam, Benedek, aki elmúlt 2ésfél.
    Ha nem bánod rendszeresen jövök, élvezettel olvastam és megyek a főzősre is benézni.

    Kata

    VálaszTörlés
  2. Kedves kis-falusi feleség! :-))

    Köszönöm kedves szavaidat, amiket a blogomba jegyeztél le. Felkeletted az én kíváncsiságomat is bemutatkozó szövegeddel. Városi lányból falusi nő lettél? Majd benézek hozzád gyakrabban, ez ugyanis nem mindennapi.
    Ágnes

    VálaszTörlés
  3. Sziasztok!
    Először is köszönöm, hogy benéztetek hozzám :)

    Valóban egy belvárosi lány voltam, és hogy hogy kerültem ide, majd leírom ezt is ígérem, főleg ha akad olyan, akit ez tényleg érdekel :)

    Kata: Szívesen veszem, ha máskor is benézel :)

    Közben én is olvastam a legfrissebb bejegyzésed :) Nyugi, már szerintem mindenki a napsütést, és a tavaszt várja, eljön nemsokára :) Addig is TARTS KI,és dühöngj néha, ha jól esik ;)

    VálaszTörlés